kedd, február 22, 2011

Sós muffin



Sós muffin nagyon ritkán sütök, nekem a muffinról az édesség jut eszembe. Egy kolbászos, olajbogyós változat viszont már régóta foglalkoztatott. Az elmúlt héten minden délután vendégeink voltak, és ez volt az egyik vendégváró.

Hozzávalók:
25 dkg liszt
1/2 cs sütőpor
1 tojás
75 ml olaj
2 doboz natúr joghurt
1/2 tk só
1/2 tk paprika
1/2 tk oregánó
kb 15 db olajbogyó összedarabolva
10 dkg kolbász apróra vágva
1 nagy paradicsom vagy 6-7 db koktélparadicsom

Összekeverjük a tojást a joghurttal és az olajjal, beleöntjük a többi hozzávalót és alaposan összedolgozzuk. Papírral bélelt muffinsütőbe töltjük, és 180 fokon készre sütjük (kb. 20 perc). Nekem 15 darab lett belőle.

Fűszeres csokoládés madeleine


Egy kis nass vendégváráshoz, vagy csak magunknak kávé, tea, forró csokoládé mellé. A fűszerektől kissé pikáns, különleges íze van, amit még feldob az étcsokoládé, amibe belemártjuk.
Tegnap ezzel vártuk a vendégeket, Bella csoporttársát és anyukáját. Szeretem a madeleint, mert hamar elkészül, azonnal és napokig puha. Egyetlen baj van vele csupán: nagyon gyorsan fogy!


Hozzávalók:

15 dkg vaj
1 ek holland kakaópor
4 tojás
15 dkg nádcukor
15 dkg liszt
10 dkg étcsokoládé
1 tk őrölt kardamom
1 tk őrölt fahéj
1 kk őrölt szerecsendió
10 dkg csokoláládé a bevonáshoz
2 dkg vaj a forma kikenéséhez
A tojásokat a cukorral néhány perc alatt géppel habosra keverjük. A csokoládét a vajjal megolvasztjuk. A lisztbe vegyítjük a fűszereket, belekeverjük a tojásba, majd belecsorgatjuk a csokoládét. A madeleine formát olvasztott vajjal kikenjük, betesszük a hűtőbe dermedni. Közben a sütőt előmelegítjük 180 fokra. A masszát a formába kanalazzuk, és kb 10 perc alatt megsütjük. Ha kihűlt, belemártogatjuk az olvasztott csokoládéba.




csütörtök, február 17, 2011

Narancsos kacsa


Egész kacsát ritkán sütök, max. ünnepnapokon, akkor is hagyományos módon, jó sok fokhagymával. Most nem volt ünnep, elmaradt a fokhagyma is, helyette lett viszont narancs. Nagyon nem bántam meg, ez a konyakos- narancsos verzió legalább annyira jó, mint a másik.

Hozzávalók:
1 egész kacsa (nálam egy 1,5 kilós)
3 ek kacsazsír
só, bors, rozmaring
5 dkg vaj
1 dl konyak
1 dl narancslé
1 egész narancs
1 vöröshagyma

A kacsát megmostam, megtöröltem, majd alaposan beszórtam só-bors-rozmaring keverékével, és hagytam pár órát pihenni. Ezután a kacsasütő tálat kikentem kacsazsírral, beleraktam akacsát. A belsejébe raktam egy fej vöröshagymát félbevágva, és egy tisztított narancsot szintén félbevágva. Lefedtem, és 160 fokon jó két óráig puhára pároltam. Ezután levettem a tál fedelét, és olvasztott vaj, narancslé, konyak keverékével meglocsoltam, majd 180 fokon tovább sütöttem még kb. 40 percig, közben többször meglocsoltam, megfordítottam.
Ha nagyobb a kacsa, akkor értelemszerűen több időbe kerül, mire megpuhul, de ennek a kis jószágnak ennyi idő elég volt, hogy finom, omlós legyen a húsa.



Lencseleves köménnyel


Még a decemberi kirándulásunkon vettem egy csomag francia kisszemű barna lencsét. Igazából nem tudom, akkor mi célból raktam bele abba a szép kis fonott kosárba, de mióta hazajöttünk, eszembe sem jutott. A mai napig, amíg meg nem láttam Amanda Cross: Varázslatos levesek című könyvében ezt a receptet.

Miért is jó lencsét enni?
A lencse szinte minden szervünk számára nagyszerű ásványianyag-forrás. Különösen izomfáradtság esetén fejt ki kedvező hatást, mert semlegesíti a megfáradt izmok termelte felesleges savat.
A lencse kiváló cukorbetegeknek, mivel szénhidráttartalma lassan szívódik fel a szervezetben, ezért stabilizálja a vércukorszintet.
A lencsének magas a rost-, kálium-, magnézium-, szelén-, folsavtartalma, gazdag A és B1 vitaminban.
Lencsére fel!

Hozzávalók:
20 dkg lencse
2 fej apróra vágott vöröshagyma
4 gerezd zúzott fokhagyma
3 ek olaj
1 babérlevél
1 tk szárított oregánó
1 ek őrölt köménymag
2 l húsleves
tejföl a tálaláshoz
A lencsét alaposan megmossuk. Én ezt a francia lencsét nem áztattam be, anélkül is hamar megfő. Az olajat felforrósítjük, megfonnyasztjuk rajta a hagymát, majd hozzáadjuk a köménymagot, kissé megillatosítjuk, végül a lencsét is beleborítjuk. Felöntjük húslevessel, fűszerezzük, puhára főzzük. Kivesszük a babérlevelet, turmixoljuk, tálaláskor pedig minden adaghoz adunk egy kiskanál tejfölt.

kedd, február 15, 2011

Mandulás - kávés szív


Eredetileg mandulás fánknak indult. Pontosan követtem a recept utasításait, de a sütésnél elbuktam. Nem tudom, mi történt, de nekem egy nagy olajos massza lett az egész. Még szerencse, hogy csupán néhány darabot raktam bele. Miután végiggondoltam a hozzávalókat, gyorsan vékonyabbra nyújtottam a tésztát, kiszaggattam, majd sütőben megsütöttem. A linzertésztához hasonló, finom, illatos lett. Főztem hozzá gyorsan egy kávés krémet, megtöltöttem vele, de már megpuhulni nem volt ideje, a csajok rávetették magukat, és nagy részét még este elpuszították.

Hozzávalók:
10 dkg vaj
20 dkg őrölt mandula
35 dkg liszt
1 tojás
1 dl tejszín
1 kk vaníliakivonat
15 dkg cukor
1/2 cs sütőpor
A lágy vajat habosra kavartam a tojással és a cukorral, beleöntöttem a tejszínt, majd a többi hozzávalót. Alaposan összegyúrtam, és hűtőben pihentettem egy órát. Kb. fél centisre nyújtottam, szaggattam, és 170 fokos sütőben néhány perc alatt világosra sütöttem.

Kávékrém:
2 ek tej
1 ek instant kávé
1 ek nádcukor
2 dkg vaj
15 dkg étcsokoládé (60 %-os)
1 dl tejszín
A tejet megmelegítettem, elkevertem benne a kávét. A csokoládét összedaraboltam, ráöntöttem a tejszínt,a cukrot, és addig melegítettem, amíg a csoki el nem olvadt. Beleraktam a vajat, ráöntöttem a kávét, összekevertem, majd kihűtöttem.
Végül belemártottam olvasztott csokoládéba.

hétfő, február 14, 2011

Bonbon 3. - Vaníliás fehércsokoládés, kávés - marcipános, vörösboros erdei gyümölcsös - csokoládés


Kipróbáltam az új szilikonos formáimat, készítettem néhány új ízt. Az első két adagot sikerült elrontani, túl híg lett a töltelék, nem tudtam törés nélkül kiszedni a bonbonokat, így volt, amit kikanalaztunk a formából. Szombaton ismételtem, szilárdabb krémekkel.


Készült egy vörösboros - erdei gyümölcsös változat csokoládéval. Ehhez a gyümölcsöt kiolvasztottam, kissé kinyomkodtam, majd meglocsoltam vörösborral (Töpszli - egy édes vörösbor, nagyon finom!). Később pépesre turmixoltam. Kevés étcsokoládét megolvasztottam egy pici tejszínnel, adtam hozzá egy leheletnyi vajat, és egy pici nádcukrot. Hozzákevertem a gyümölcsöt, hűtőben hagytam megdermedni, majd megtöltöttem vele a bonbonokat. Kicsit savanykás, kicsit csokis, nagyon finom!



Ez egy kávés - marcipános változat. A kávés minitorta mintájára készítettem kávékrémet kávélikőrrel. A bonbonokat előbb kibéleltem marcipánnal, majd kanalaztam rá a krémből, és befedtem csokival.


Készült még egy vaníliás - fehércsokoládés változat is, a gyerekek szerint ez volt a legjobb, kicsit a kinder csokihoz hasonlított az íze. A fehércsokoládét felolvasztottam kevés tejszínnel, majd belekevertem egy pici vajat, és adtam hozzá vaníliakivonatot. 46 %-os csokoládét használtam hozzá.


hétfő, február 07, 2011

Citromos pite

Flat Cat citromos sütijével már régóta szemezek. Ma Olívia korán elaludt, főzni, takarítani nem kellett (nem volt kedvem), a vasalás ugyebár megvár, így nekiláttam sütni. Először sütöttem 6 kis minitortát. Közben bekevertem a citromos sütit, és végül abból töltöttem meg a kosárkákat, a maradékot pedig megsütöttem egy kisebb pite kerámia tálban. Nekem a tésztás jobban ízlett. A másik íze is nagyon rendben van, finom, de ha már lehet választani...
A tésztának csak a felét használtam el, a többi a hűtőbe vár a sorsára, de ez az adag elég egy nagyobb pite vagy tortaformába, így ezt írom le.


Hozzávalók:
Tésztához:
18 dkg vaj
1 tojás
25 dkg liszt
2 dkg cukor
0,3 dl citromlé
1 citrom héja
1 kk vaníliakivonat

A lisztbe elmorzsoltam a vajat, hozzáadtam a többi alapanyagot, és alaposan összegyúrtam. Két darab sütőpapír között kinyújtottam, majd kibéleltem vele a formákat. 170 fokos sütőben világos színűre sütöttem.

Citromos pite:
15 dkg cukor
15 dkg liszt
25 dkg mascarpone
175 gramm natúr joghurt
4 tojás
2 citrom leve és héja
1 kk vaníliakivonat

A hozzávalókat alaposan, csomómentesre kevertem. A hat minitortát megtöltöttem és 170 fokon kb. 20 perc alatt megsütöttem.
Egy 18 centis piteformát kivajaztam, kiliszteztem, majd beleöntöttem a maradék tésztát, és kb. 45 perc alatt készre sütöttem.




Csokis kalács


Kalácsot kívántam, és mellé valami csokisat. Végül ötvöztem a kettőt, és nagyon nem bántam meg. Egy nap alatt elfogyott, este már a csajok feltették a nagy kérdést: ugye, holnap is sütünk ilyet?

Hozzávalók:
10 dkg vaj
2 tojássárgája + 1 a kenéshez
30 dkg rétesliszt
30 dkg fehérliszt
1,5 cs szárított élesztő (kb. 10 dkg) vagy 5 dkg friss
3 dl tej
15 dkg porcukor
1 citrom héja
1 kk vaníliakivonat
15 dkg étcsokoládé
1 dl tejszín

A tészta hozzávalóit kb. 2 órával sütés előtt kivettem a hűtőből, majd beleraktam a kenyérsütőbe, és elindítottam a kelt tészta programot. Ha nincs gépünk, összekeverjük a hozzávalókat, és alaposan összegyúrjuk, hólyagosra dagasztjuk a tésztát, majd letakarva meleg helyen pihentetjük.

Közben a csokoládét beletördeljük a tejszínbe, és addig melegítjük, amíg el nem olvad.

Miután a tészta megkelt, két részre osztjuk, majd mindegyiket még háromra. Egyenként téglalap alakúra nyújtjuk (kb. 15x25 cm), megkenjük csokival, szorosan feltekerjük, és összefonjuk, így két rúd kalácsunk lesz. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. A tojássárgáját pici vízzel elkeverjük, megkenjük vele a kalácsokat. A sütőt 200 fokra melegítjük úgy, hogy egy tálban vizet rakunk az aljába (kivéve, ha a sütőnk képes gőzben sütni). Kb. 10 perc után levesszük a hőfokot 180 fokra, és készre sütjük a kalácsot (ez további kb. 25 perc).

Ügyelet

Tegnap ügyeleten voltunk. Az elmúlt 6,5 évben csak egyszer próbálkoztam vele, akkor is azért, mert előre tudtam, a mi doktornőnk rendel. Vasárnap nem tudtam, ki rendel, viszont rákényszerültem. Olívia belázasodott előző este. Nem is kicsit, egyből 39 fokkal kezdtünk. A torkára mutogatott, nagyon letört volt.

Reggel korán keltünk, a rendelés kezdetére odaértünk. Pontosabban kiírt kezdetére. Mivel a doktornő kinézett, és miután látta, hogy csak három kis beteg vár, gyorsan visszament. További 20 percre. Nem tudom, mi motiválta erre, hiszen ennyi idő alatt megnézte volna a gyerekeket. Miután végre elkezdte a rendelést, sikerült másik 20 perc alatt 1 (!) beteget megvizsgálnia. Szerencsére Olívia jól viselte, láza már nem volt, sétált, nézelődött, én pedig beszélgettem. Ekkor lepődtem meg először. Kiderül, az egyik anyuka skarlát gyanújával hozta be a kislányát. Kicsit később egy házaspár megjelent egy nagyon lázas himlős kisfiúval. Igen, bárányhimlős, tele pöttyökkel, elesetten. Mielőtt valaki a szülőket hibáztatná, miért kell ilyen fertőző betegségekkel a rendelőbe menni, gyorsan elmondom, ők nem így tervezték. Mielőtt elindultak, felhívták a rendelőt, de a doktornő nemes egyszerűséggel közölte, ő ennyiért bizony ki nem megy házhoz, menjenek csak be szépen. Pesze hozzátette, ha megérkeznek, soron kívül megvizsgálja őket.

Itt már elkezdtem nagyon gyorsan gondolkodni. Az én gyermekem beteg, de talán csak egy kis vírust szedett össze, max. mandulagyulladása van. Itt viszont van egy himlős és egy skarlát gyanús gyerek, akiket előttünk megvizsgálnak, majd Olíviát ugyanott, ugyanazzal az eszközzel hallgatják meg.

Nem gondolkodtam tovább, azonnal öltöztünk, és eljöttünk. Másik két anyukával együtt.

Mostanában nagy divat mindent pénzhiánnyal magyarázni az egészségügyben, de könyörgöm, nézzünk már egy kicsit szét magunk körül. Az első húsz perc, ami a rendelésből elmaradt, elég lett volna az egyik fertőző beteg gyerek vizsgálatára.

Túl félős vagyok? Lehet, vállalom, de a kockázatot nem.

péntek, február 04, 2011

Csajos dumák újra és a kis gasztrogyerek


A lányokkal útközben játszottunk. Foglalkozásokat kellett jellemezni, a többieknek pedig kitalálni. Én következtem:

- Ők a rend és fegyelem őrei. Megbüntetik, akik rosszalkodnak.
Karolina azonnal rávágta:
-Az ANYUKÁK!


Büntetésből hétköznap nem ehetnek csokoládét, nem nézhetnek tévét. Karolina este odabújt hozzám, és megjegyezte:
-Ha mi már alszunk, apával megvitathatnátok újra ezt a mese-kérdést, vajon igazságos döntöttetek-e, amikor megtiltottátok, mert én úgy érzem, nem ez a legjobb büntetés. Nektek vajon jó lett volna, ha ilyet tesz az anyukátok?


- Nem értem, miért tiltottátok meg tőlünk a csokoládét, ha nemrég azt mondtátok, boldogabbak leszünk tőle?


-Anya, a dínók azért haltak ki, mert megunták az életüket, és átadták a helyüket a többi állatnak?


Karolina megölelte Olíviát:
-Kicsikém, ideje volna már megszólalnod, hidd el, mindenkinek könnyebb lenne úgy az élet!


Keresztanyámékhoz mentünk látogatóba. A kutyájukat Diónak hívják, de Lina elfelejtette. Megállt a kutya előtt, és megszólalt:
- Hogy is hívnak téged, talán Mogyoró?


Olívia ha meglátja a számítógépet, mutogat és magyaráz:
-Anya, hammamma (ez jelenti a blogot). Ha bekapcsolom neki, az egér gombját görgetve nagy lelkesedéssel kiabál. (Mindezt 18 hónaposan)


Olívia a mindenevő. Újabb kedvencei az olajbogyó és az aszalt gyümölcsök, különösen az eper és a szilva.


Bella nemrég megkérdezte:
- Nem értem, miért hétköznap kell óvodába járni, és miért nem hétvégén? Igazán megfordíthatnák már. A felnőttek is jobban járnának, ha csak két napot kellene dolgozni menni. (Tényleg...)

Saláta Cecile módra


Ha meglátjátok a hozzávalókat, valószínűleg nem lesz valami népszerű saláta most, télen. Jó, nyáron sokkal finomabb, mint a mostani, sokszor ízetlen zöldségekből, de talán egy próbát megér. Nálunk nagy sláger, a fűszeres pulykasült maradéka mindig ebben végzi. Ha nincs maradék, pillanatok alatt elkészül a hús, közben pedig van időnk összedarabolni a zöldségeket, és megpirítani a kenyeret.
Hozzávalók:
fél fej jégsaláta
1 uborka
1 csokor újhagyma
1 csokor apró piros retek vagy 1 jégcsapretek
4 paradicsom
1 kaliforniai paprika
1 doboz konzerv kukorica
20 dkg feta vagy füstölt sajt
2 szelet rozskenyér, tetejére vaj
1 csirkemellfilé, hozzá: vaj, só, bors, rozmaring, kakukkfű
2 ek olívaolaj
2 ek vörösborecet
só, bors

A csirkemellet felkockázom, fűszerezem (só, bors, kakukkfű, rozmaring), majd kevés vajban megsütöm. A zöldségeket és a sajtot összedarabolom, hozzáöntöm a kukoricát, beleöntöm a csirkemellet. A vörösborecetet összekeverem az olajjal, szórok rá sót, őrölök borsot, ráöntöm a salátára, és alaposan összevegyítem. A kenyeret megpirítom, vékonyan megkenem vajjal, apró kockákra vágom, és tálalás előtt belekeverem a salátába.

Ilyen öntetet is készítünk hozzá:
2 dl natúr joghurt
1 tejföl
2 gerezd fokhagyma
A joghurtba öntjük a tejfölt, belenyomjuk a fokhagymát, összekeverjük.

csütörtök, február 03, 2011

Citromos keksz

Hétfő óta bennünk van a kórság. Azt nem mondom, hogy influenza, annál talán kicsit szelídebb, de szenvedünk tőle. Váratlanul kezdődött egy torokfájással, majd nemsokára csatlakozott hozzá az orrfolyás, makacs fejfájás. fülfásás, és a "mindenemfáj" érzés. Ma reggel arra eszméltem, hogy írtóra fáj a baj kezem, az ujjaim és a csuklóm. Hétfőn még a jobbal történt mindez, de az nem volt meglepő, nálam gyakori. Az a furcsa, ha éppen nem fáj, vagy egy kicsit sincsenek bedagadva az ujjaim. Este óta már a légcsövem is fáj.
A legszomorúbb az egészben, hogy reggel óta Olívia is beteg, köhög, folyik az orra. Már magától mutatja, hogy porszívozzuk ki az orrát, tömöm vitaminokkal, gyógyhatású készítményekkel. A lányok még tartják magukat, nem tudom meddig-
Reggel, még a masszív kézfájás előtt begyúrtam egy adag kekszet, újabb kísérlet. Félkezes módszerrel nyújtottam, szaggattam. Kicsit citromos, kicsit vaníliás. A sütipecsétet újra bevetettem, de még mindig nem az igazi a végeredmény.
Odakint még tombol a tél, a hőmére kemény mínuszokat mutat, én viszont hoztam egy kis tavaszt. Tegnap ünnepeltük Karolina névnapját, ő kapta ezt a gyönyörűséget.



Hozzávalók:
25 dkg vaj
35 dkg liszt
20 dkg nádcukor
2tk vaníliakivonat
1 citrom reszelt héja és leve
1 tk sütőpor
1 tojás
A lágy vajat habosra kavartam cukorral, hozzáadtam a tojást, citromlevet, beleöntöttema többi hozzávalót, alaposan összedolgoztam. Hűtőbe pihentettem, majd nyújtottam, szaggattam, végül 180 fokos sütőben 7-8 perc alatt megsütöttem.




Csokitorta és néptánc


Mielőtt valaki a kettő között keresné a párhuzamot, elárulom, hogy valójában nincs, vagyis nem tudok róla. Mindössze azért kerül most egy posztba, mert egy hétvégéhez kapcsolódik mind a kettő.
A csokitorta születésnapra készült. Szerettük volna nagycsaládosan meglepni az ünnepeltet, de nem jött össze. Az utolsó pillanatban valaki lemondta, és szépen meggyőzte a többieket is, így csak maradtunk "kiscsaládosan". Én nagyon szeretm azt, akinek készült, így a torta és a meglepetés maradt. Jól sikerült mind a kettő. Ünnepelt meglepődött, tortát felvágtuk, recept azonnal következik.
A néptánc a szombathoz kapcsolódik. Bella második éve jár néptáncra. Kitartó, ami nagy szó nála, mert inkább a fellángolás és gyors abbahagyás híve, akárcsak az anyja. A néptánc viszont más. Igaz, tavaly szeptemberben még kétesélyes volt a dolog, mivel a néptánc megküzdött a mazsorettel. Reménykedtem, hogy előbbi győz. Talán csak a szerencsén múlt, mivel egy héttel hamarabb elkezdődött. Bellát teljesen magával ragadta már az első alkalommal, így amikor kiderült, csütörtökön van a mazsorett is, már nem is érdekelte annyira. Én pedig nem erőltettem. Még a próbaórára sem mentünk el. Azóta sem emlegeti, így csak remélni tudom, később nem vágja majd a fejemhez.
Már tavaly is volt fellépésük. Emlékszem, mennyire izgultunk az első előtt. Mi, szülők, sokkal jobban, mint a gyerekek. Ők lazán vették, talán még zsenge koruk miatt. Arra is emlékszem, mennyire büszke voltam rá, az egész csoporta, és nem kevésbé Jutkára, aki megszerettette velük a táncot. Azóta többször megnéztük a felvételt, és közben egy kicsit mindig elszorul a szívem. Az én kicsi lányom akkor hirtelen nagyot nőtt, komolyodott. Itthon még hisztizett, amikor a haját fontuk, amikor öltöztettük, ott, a színpadon viszont mindennek már nyoma sem volt. Énekelt, táncolt, ahogy tanították, ahogy tanulta.
A szombati fellépés egy kicsit megint más volt. Egy év alatt sokat ügyesedtek, komolyodtak. Már nem volt hiszti a hajfonástál, nyafogás az öltözésnél. Miután megöleltem, szaladt a többiekhez. Néha a szemével megkeresett, de már nem bújt mögém. A báli fellépésen, miközben néztem őket, eszembe jutott, ha tovább folytatja, néhány év múlva talán nem nem is kell a segítségem, már egyedül öltözik, és a hajukat is egymásnak fonják a lányok. Drukkolok, hogy még sokáig éljen benne a tánc szeretete, és legyen kitartása, mi pedig minél több fellépést izgulhassunk végig.




Végül következzen a recept:
Hozzávalók:
9 tojás
9 csapott ek cukor
1 ek víz
2 ek holland kakaópor
4 ek darált mandula
5 ek liszt
1 cs sütőpor

10 db babapiskóta
2 dl tej
1 ek cukrozott kakópor

4 dl tejszín
30 dkg étcsokoládé
10 nádcukor
10 dkg vaj
fél dl csokoládélikőr

15 dkg étcsokládé
1 ek étolaj
díszítéshez mogyoró és marcipán
A tojásfehérjét kemény habbá vertem a cukorral és a vízzel. Hozzákevertem a sárgáját. A lisztet, mandulát, kakaóport és a sütőport összevegyítettem, majd beleszitáltam a tojáshabba, óvatosan összekevertem. Sütőpapírral bélelt tortaformába öntöttem, 180 fokon kb. 50 perc alatt megsütöttem. Amikor kihűlt, kettévágtam, és az alsó lapot meglocsoltam kevés csokilikőrrel.
Az étcsokoládét összedaraboltam, belekevertem a tejszínbe, hozzáadtam a cukrot, majd addig melegítettem, amíg a csoki el nem olvadt. Ezután belekevertem a vajat is, kihűtöttem, majd hűtőben hagytam megdermedni. Belekevertem a maradék likőrt, összedolgoztam. Az alsó tortalapot megkentem a krém harmadával. A tejet megmelegítettem, belekevertem a kakaót, egyenként rövid időre belemártottam a babapiskótákat, és a krémre raktam. Erre egy újabb adag krémet kentem. Lefedtem a maradék piskótával. Az étcsokoládét felolvasztottam, belekevertem az olajat, ráöntöttem a tésztára. A megmaradt krémmel körbekentem, beszórtam mógyoróval. Miután a csokoládé megszilárdult a tetejét, a marcipánból csillagokat szaggattam, és díszítettem vele a tortát.

szerda, február 02, 2011

Kakaós keksz és sütipecsét


Régóta fáj a szívem egy ilyen sütipecsétért. Olyan jópofa, nem? Igaz, a technikán van még mit finomítani, nem lett valami szép a kekszek felülete, de dolgozom rajta, ahogy elfogy ez az adag (ahogy elnézem a dobozt, nem éri meg a holnapot), sütöm a következőt.
Igazi "home made" keksz.



Hozzávalók:
25 dkg lágy vaj
20 dkg nádcukor
30 dkg liszt
3 dkg holland kakaópor
1 tk sütőpor
0,5 dl tej
1 tk fahéj
1 kk őrölt kardamon
1 tojás
A lágy vajat habosra kavartam a cukorral, majd beleöntöttem a kissé felvert tojást és a tejet. A többi hozzávalót összekevertem, és beledolgoztam a vajas keverékbe. Egy kicsit lágy a tészta, így rakjuk néhány órára hűtőbe (vagy ha sietünk, rövidebb időre a fagyasztóba is tehetjük). Ezt a lépést kihagytam sajnos, így nehéz volt nyújtani és pecsételni.
Lisztezett deszkán kinyújtottam, pohárral kisszaggattam a tésztát, rányomtam a sütipecsétet, és sütőpapírral bélelt tepsibe raktam. 180 fokon kb. 10 perc alatt megsütöttem. Ha ropogós kekszeket szeretnénk, további 2-3 percig süssük!


Ha valaki szeretne ilyen pecsétet, a Gasztroshop oldalán megtalálja!

Bonbon 2.


A "bonbonláz" még mindig tart. Imádom csinálni, annyira jó, amikor a folyékony csokoládéból ilyen roppanós finomságok kerülnek elő! Talán készíteni még jobban szeretem, mint enni. Legújabban alkoholos bonbonokkal kísérletezek. Készült mostanában:
- tejszínes csokikrémes, csokilikőrös
- tokaji aszús aszalt epres fehércsokoládéval (igazi nőies, nagyon finom!)
- újabb változata a pálinkás, aszalt barackos marcináposnak
- málnakrémes málnalikőrrel

A formák már kicsit unalmasak, de megérkeztek az újak! Innen rendeltem, ráadásul pár száz forinttal olcsóbban, mint ahol az előző kettőt vettem. Ha minden igaz, ma megérkeznek a bonbonhoz a dobozok is, így biztonságosabban tudom szállítani, és mutatósabbak is lesznek, mint celofánba csomagolva. Nagy álmom még az ehető csillámpor és a csokifólia is, de egyelőre előbbit nem találtam (csak Bécsben), utóbbit pedig vagy csak nagy tételben, vagy nem rendelhető állapotban. De nem adom fel, már elképzeltem, hogy díszíteném a különböző ízesítésű bonbonokat.

Liebster Blog


A blogvilágban rendszeresen keringenek különböző díjak. Hol egy újabbat találnak ki, hol egy régi kerül elő. Igazából én nem nevezném ezt díjnak, inkább egy elismerésnek, vagy vallomásnak arról, hogy ismerem, olvasom, kedvelem a blogod.
Engem a Kiskukta és az Íny-csiklandozó blog írója lepett meg vele. Köszönöm nektek! Kiskukta blogját régóta ismerem, (és szerintem rajtam kívül nagyon sokan), gyönyörű tortákat készít. Brigitta blogját már nem igazán, de most jól körülnéztem nála. Ajánlom őket sok szeretettel, kukkantsatok be hozzájuk, nagyon megéri!
Ezek a díjak egy idő múlva körbejárnak. A szabályok szerint tovább kellene adnom öt embernek, de az az igazság, végigjártam jónéhány blogot, amit ismerek, és már mindenhol ott találtam. Ezért ha nem baj, nem adom tovább, viszont ha valaki olvas engem, és neki még nincs, jelezze bátran, nagyon szívesen továbbítom.